9.Poppy
Megnéztem a vasúti menetrendet. Ha csipkedem magam, és a vonaton dolgozom, kora este oda tudok érni Worthingbe, és főzök valami vacsorát apunak. Bedobálok pár dolgot egy táskába, és vészhelyzet esetére lefirkantom a hotel telefonszámát a konyhai üzenőfalra.
– Itt tudsz elérni – mondom Bettynek. – Nem a szokásos szállodámba megyek.
– Remélem, megfelelő lesz. Pont nemrégiben olvastam róla, hogy egyik-másik helyen még rendes tűzvédelmi eljárás sincs.
– Ez biztosan jó hely. Egy barátom ajánlotta.
Egyből megbánom, hogy ezt mondtam.
– Kicsoda?
Most tényleg gyanakszik, vagy csak képzelődöm? Ha bevallom neki Matthew-t, a végén még téves következtetésre fog jutni.
– Sally – felelem, aztán nyomban megbánom ezt is. De már késő. – Rohanok.
Hosszan megölelem mindkét lányomat, beszívom
