HUSZONHATODIK FEJEZETPeyton
Belépek a konyhába, és alig látom a nagyit a citromillatú tisztítószer hatalmas felhőjében. Megállás nélkül takarít, amióta megitta a reggeli kávéját.
– Helló, Mrs. Clean! Minden rendben?
– Persze, persze – motyogja, még egyszer letöröli a pultot, bár már ragyog a tisztaságtól. – Csak felkészülök Duncan érkezésére.
A nagyi talpon töltött szinte minden pillanatot, amióta az orvosok beleegyeztek, hogy csak akkor használja a járókeretet, ha muszáj.
– Hagyd, majd én – szólok rá, amikor próbálja felemelni a szappanos vízzel teli vödröt.
– Nem, nem, ne aggódj miatta. Inkább készülődj!
Felhúzom az orromat. Készülődjek? Mire? Azt terveztem, hogy jóganadrágban és laza pólóban maradok egész nap. Átfutom az e-maileket, és tévét nézek estig.
Mielőtt még megkérdezhet
