HAJNALI 5 ÓRA | ADAM
Elcsesztem. Megint. Amikor már úgy tűnt, ennél nem lehet rosszabb, hogy több kárt már nem okozhatok a családomnak – magamnak –, valami még sokkal nagyobb baromságot művelek.
– Becca visszajön? – Sophia felül, most már erősebb a hangja. Még messze nem önmaga, de ugyan, ki lehetne önmaga idelent?
– Nem, kicsim, nem hiszem. – Basszus, basszus, basszus! Átkozom magam, hogy nem tudtam befogni a szám. Rá akartam ijeszteni Beccára, persze. Azt akartam, hogy rájöjjön, milyen könnyű lesz megtalálni, hogy ettől észre térjen, és kiengedjen bennünket. És jó érzés volt újra nyeregben lenni, a munkámat végezni; úgy, mint amikor még nem volt tele a fejem kétséggel és a tönkrement házasságommal. Összekacsintottam a régi énemmel, hagytam, hogy elragadjon a magabiztosság heve, és mos
