Fejezet 32

1503 Words

Csak nézem, ahogy ismét mos valamit a kagylóba, mielőtt újra vágna. Most már tisztábban látok. Új frizura, más szakáll, plusz szemüveg... De... Ő az... Mégis, valami teljesen megváltozott... Halkan köhintek, még egyszer felnéz rám, arca megfeszül, de csak a mutatóujját emeli felém. Micsoda? Megdermedek. Várjál már! De... "Miss Cameron - szólal meg újra, és rájövök, hogy még nem fejezte be a beszédet. Most rögtön. Ez egy új beszélgetés? Kíváncsi vagyok. Ránézek az órámra, fél hét van... Ó, Istenem! Istenem, mióta aludtam? Farkas felém lép, kezében egy közepes méretű, hófehér, finom márványból készült tál, benne egy villával. Elém teszi a salátát, közben telefonál. "Nem, Sid. Azt hittem, ezt már múlt pénteken megbeszéltük, nem?" Felnézek rá. "Köszönöm" - dadogom, nem értem, miért, ő komo

Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD