"Gyerünk! - rángatja meg a megkötözött kezemet. Kétségbeesetten próbálok felnyúlni hozzá. "Állj fel, most!" Mély levegőt veszek, és megmozdulok. Ismét ránt, bizonytalanul rángat. "Szállj be a zuhany alá!" Én pedig felemelem a lábam. A következő másodpercben millió tű szúrja át a testemet.
"WOW! A kurva életbe!" Oldalra mozdulok.
"Vissza!" - parancsolja, és én visszamegyek a jeges víz alá. "Ugye bírod a hideget?"
"Bh... ye-yeas..., Úrnőm..." A nyelvem alig tud gurulni, annyira remegek. Folyton őt nézem, nem tudom, hogy dühös, feldúlt vagy elégedett.
"Jó. Itt maradsz, amíg vissza nem jövök." - jelenti be, és lekapcsolja a villanyt.
Tűk pattognak és koromsötét van. Alig bírok megállni a lábamon, fázom... Leülök és összehúzódom. Meddig hagysz még itt? Jöjjön értem...
Mi a fasz volt ez az
