"Úrnőm!" Izmos karjai megfeszülnek a hátán. Nem tudja tovább tartani magát. Visszafogja magát, mert tudja, hogy engedély nélkül nem élvezhet el. Felnéz rám. Ó, ez a tekintet! Felizgat!
"Ó, Istenem, Ira!" Kiveszem a labdát a szájából, és megcsókolom. "Hogy lehet benned ennyi erő?"
"Nem tudom többé visszatartani!" Kétségbeesetten zihál a számba. Nagy levegőt véve elkapom az arcát, és az ajkaira tapadok. Éhesen, vadul csókolom meg. Érzem, ahogy a vér újra átjárja a testemet. A testem annyira felforrósodik, hogy érzem: Élek! Beleharapok a szájába. Meg kell kóstolnom a vérét, és ahogy kínjában felnyög, végigfut a gerincemen.
Istenem! Lélegzem!
Erősen megragadom a haját, és elhúzom a fejét. Rémülten néz rám. Felállok, és leveszem az ingemet. Még mindig benne ragadok. Elgondolkodva bámul rám.
