Langdon kilépett a C épületből a szabad levegőre, hálás volt, hogy kiszabadult Vetra lakásából. A napsütés segített eltüntetni a kivájt szemüreg képét, amely beleégett az elméjébe.
– Erre tessék – mondta Kohler egy meredek ösvény felé kanyarodva. Az elektromos kocsi minden erőfeszítés nélkül felgyorsult. – Ms. Vetra bármelyik percben megérkezhet.
Langdonnak ki kellett lépnie, hogy követni tudja.
– Tehát – kérdezte Kohler –, elhiszi végre, hogy az Illuminátusok keze van a dologban?
Langdon már maga sem tudta, hogy mit gondoljon. Vetra vallásos kötődése határozottan zavaró volt, Langdon mégsem tudta magát rászánni arra, hogy félrelökje a tudományos bizonyítékokat, amelyeket valaha felkutatott. Ám ott volt a kivájt szem…
– Még mindig fenntartom – kezdte Langdon, vehemensebben, mint szere
