Mortati bíboros föltekintett a Sixtus-kápolna pazar mennyezetére és megpróbált egy pillanatig némán merengeni.
A freskókkal ékes falak visszaverték a világ minden tájáról összesereglett kardinálisok hangját. A férfiak bezsúfolódtak a gyertyákkal megvilágított tabernákulumba, izgatottan sustorogva tárgyaltak egymással a legkülönbözőbb nyelveken, amelyek között az angol, az olasz és a spanyol hangzott fel a legsűrűbben.
A kápolna megvilágítása rendszerint fenséges volt – hosszú, színes napsugarak hasítottak bele a sötétségbe, mintha egyenesen a mennyekből érkeznének –, nem úgy ma. A szokást követve a kápolna valamennyi ablakát fekete bársonnyal húzták be a titoktartás érdekében. Ez biztosította, hogy a bent lévők közül senki ne adhasson jeleket, és semmilyen módon ne kommunikálhasson a kül
