Violet
– Na, várjunk csak, ennek semmi értelme. Meg kell magyaráznod.
Connor egyik sötét hajtincse szépen omlik a homlokába, és a feje felett világító lámpa halvány fényében szeme világosabb, aranybarna árnyalatban pompázik.
A Boccone’sban vagyunk, egy félreeső helyen lévő, egyszerű étteremben, ahol még sosem jártam, de Connor esküdözött, hogy az egész keleti parton nincs jobb kemencés pizza. Két szeletet már megettem, éppen a harmadikat majszolom, és nem tudom megcáfolni.
Pontban fél nyolckor kopogtatott az ajtómon, ahogy megbeszéltük, csodás fenekére simuló, sötétkék farmerben és világoskék, galléros ingben, feltűrt ujjal.
És virág volt nála. Nekem hozta.
Gyönyörű kis vörös rózsából és levendulából álló csokor. Azt mondta, hogy elképesztően nézek ki rövid, pöttyös ruhámban és feket
