Peabody elkapta a majrévasat.
– Na, tessék, már megint.
Amikor Eve belépett a Gyilkossági Csoport közös irodájába, Jenkinson nyakkendője azonnal támadást intézett a szeme ellen. Ezúttal a nyomozó önmagát is felülmúlta – ha ez egyáltalán lehetséges – a neonbíbor háttéren bámuló egyszerű, hatalmas, atomrózsaszín, kidülledő szemű macskával.
Eve feléje mutatott.
– Az irodámba. Peabody, készíts elő egy tárgyalót.
Egyenesen az AutoSéfjéhez sétált, és megvárta, amíg mögötte Jenkinson is becsoszog az ajtón.
– Szereted a macskákat… – kezdte Jenkinson.
– A saját macskámat szeretem. Meg általában a többit is. Az a macska viszont úgy néz ki, mint aminek sokkolóbotot dugtak a seggébe – intett hüvelykujjával az AutoSéf felé Eve, habár egy pillanatra felmerült benne, hogy meg sem próbálkozik a kín
