E közjáték után beültünk a bérelt autóba, és a szállodához hajtottunk. Mindent érdekesnek találtam – a gyönyörű várost, a luxushotelt, a külföldi utazás borzongató izgalmát. Szobáink a szálloda két külön részében helyezkedtek el, a bátyám az egyik szárnyban, a húgom, anyám és én egy másikban. Amikor anyám és a húgom elaludtak, kilopództam az abájám és a nikábom nélkül, és bejártam a környékbeli utcákat. Micsoda kaland – idegenekkel beszélgettem, kávét ittam a kávéházban, és mindenkivel remekül éreztem magam, akivel csak találkoztam. Kezdtem arra gondolni, hogy talán most jött el a szökés ideje, hogy elmenekülhetnék Georgiába (egy másik elnevezés szerint Grúziába), a Törökországgal északkeleten határos országba. A csoportom megvitatta ezt a tervet, mielőtt Trabzonba repültünk, és azt javaso
