„A vágynak nem lehet azt mondani, hogy várjon hajnalig, mert ahol vágy van, ott már hajnalodik.”
(Nemes Z. Márió)
Álmatlanul forgolódom. Hajnalodik, és én megint nem aludtam egy szemhunyásnyit sem. Ennél még az is értelmesebb volt, amikor végigjátszottuk az éjszakát Aidennel. Hiányzik. Jelenlegi helyzetemben úgy véltem, ő az egyetlen Cross, aki megérti majd a dühömet. Ő is minden hülyeséget elkövetett, hogy szabaduljon a családi vállalattól.{1} Elhatároztam, hogy felhívom reggel, és kiöntöm neki a szívem, de akkor bevillant, hogy valójában akár rögtön is megtehetem. Az időeltolódás miatt nem kellett azon aggódnom, hogy felriasztom, nekem pedig úgysem jött álom a szememre. Így legalább Maya miatt sem rizikós. Vetettem a békésen szuszogó feleségemre egy pillantást, majd felöltöztem, és kis
