Odabent étel- és fertőtlenítőszag fogad – kombinációjuktól felfordul a gyomrom. A recepcióspultnál két alkalmazott beszélget összehajolva. Tekintetemet mereven előreszegezve elsietek mellettük.
A szobák egyszemélyesnek tűnnek. Minden ajtónál lelassítok. Az egyik kórteremben élénkzöld ruhás fidzsi nő fekszik az ágyon partnere mellé kuporodva, csukott szemmel, keze a férfi mellkasán. Egy másik szobában rögbimezes tinédzser nézi a tévét.
A harmadik nyitott ajtó már az övé.
Mike Brassé, az FJ209-es járat kapitányáé.
Ujjaim ökölbe szorulnak, légzésem szaggatottá válik. Nézem az embert, aki összetörte a nővérem repülőgépét. Aki életben maradt, miközben mindenki más meghalt. Aki visszajutott a szárazföldre, de elrejtőzött a családja, a rendőrség, a sajtó elől. Egyedül ő adhat választ a kérdés
