A bizonyosság rátelepedett a bőrére: az éjszakát a szigeten kell tölteniük.
A lábánál Sonny békésen aludt a kosárban. Nehézkesen leguggolt mellé, frissen behegedt sebei újra szétnyíltak. Meleg vérpatak csordult le a lábszárán. Egy pillanatig hallgatta a gyermek finom légzését, és érezte, hogy saját pulzusa is lelassul. Az anya egyik kardigánját begyűrte a kosárba, remélve, hogy a nő illata beleivódott a ruhába. A kisfiú egyelőre elégedettnek, nyugodtnak tűnt. Ám hamarosan felébred, és újra meg kell etetni, tisztába tenni, elringatni. Mindezt sötétben. Folyóvíz nélkül. Sterilizált üvegek nélkül. Pelenkázóasztal nélkül.
Anya nélkül.
A feszültség dobszólója felgyorsult: az egész feladat rá hárult. In loco parentis. Messzire került a komfortzónájától. Legszívesebben továbbpasszolta volna a
