Hirtelen felkapta a fejét.
Hallgatózott.
Végigfutott a hátán a hideg, hallva a dzsungelben visszhangzó bömbölést: valaki az ő nevét üvöltötte.
Ujjam a kijelző fölött lebeg. Amikor elindítom a lejátszást, nővérem megmozdul. Haja világosabb, mint amire emlékeztem, arcán aggasztó sebhely húzódik, körülötte duzzadt és vörös a bőr.
Egészen közel tartom a telefont, át akarok nyúlni a képernyőn, hozzáérni.
Aztán beszélni kezd, a hangja szinte robban a fejemben:
– Erin! – Megrázza a fejét, elmosolyodik, de ez szomorú, elérhetetlen mosoly, szinte csak ajakremegés.
Égő szemmel, lélegzet-visszafojtva hallgatom.
– El sem hiszem, hogy ezt felveszem, hogy egyáltalán kimondom a szavakat, de a repülőgépünk balesetet szenvedett. Egy szigeten vagyunk valahol.
Látom, ahogy hátranéz a válla felett, a
