– Nem, Zárándy felesége nem lettem volna akkor sem. De ha tudom, hogy te ilyen ostoba vagy… Sohasem mondtad, hogy ilyen felforgató dolgokon töröd a fejed.
– Sohasem kérdezted, hogy mi mindent olvasok, hogy miről gondolkodom. Te csak azzal törődtél, hogy szeresselek. És csak téged, senki mást.
– Talán én nem szerettelek? A szeretőd lettem, a feleséged vagyok.
– Az vagy. De meddig leszel az? Szegényen is a feleségem maradsz?
– Szeretnék az maradni.
Ettől a naptól kezdve valami érezhetően megromlott közöttük. Erzsi segített nagyanyjának a háztartás vezetésével járó munkában, keményen fogta, irányította a cselédeket, olykor főzött is, de ahogy múltak a hetek, egyre inkább magára figyelt, befelé fordult, halkan, nagy szeretettel „beszélgetett” a szíve alatt élő és erősödő magzatával. Most
