Hajnalodott… Már a sziklavölgy is mögöttük volt, a világosság a szemük láttára született meg a végtelenbe vesző őserdő fölött. Az éjszakában elszürkült fák mindinkább visszakapták megszokott színüket.
Békés és megnyugtató volt a reggel. Senki sem gondolhatta, hogy éppen ezen a reggelen gyűlik meg a bajuk a bennszülöttekkel. Aránylag közel haladtak a parthoz, mikor a sűrűből felhangzott a fenyegető tam-tam és a kagylókürtök félelmetes rikoltása…
– Csónakok jönnek mögöttünk – kiáltotta Vivian ijedten.
Paking hátrapillantott, és gyökérpipája kiesett a szájából.
A meglepetés nem volt éppen kellemes: nyolc csónak úszott a vízen, és a vademberek buzgón eveztek.
– Az ördög tudja, hogyan jelentek meg egyszerre – mondta az orvos. – Az imént még nem láttam egyetlen csónakot sem.
– Alighanem a
