A múlt árnyéka
1
Edgar’s Hill, 1920. november
Carter Herbert szerette a család kutyáját.
Ennek ellenére, miközben a házuk mögött sorakozó kukoricasilók takarásában az utolsó lapát földet húzta a jobb napokat is megélt Bobby nevű pásztorkutyára, olyan gondolatok lettek úrrá rajta, hogy szinte átkozta, amiért a kedves eb ilyen nagyra nőtt életében. Valójában majdnem hangosan bukkant fel belőle néhány szitokszó, de végül csak csendesen mormogott magában. Elegyengette a felázott földhalmot, majd lehullott faleveleket sepert szét a lábával, eltüntetve minden nyomát a ténykedésének.
Nem akarta, hogy a fiúk felfedezzék a kutya sírhelyét. Egyáltalán, azt sem kívánta, ha Dan és Walt valahogy tudomást szereznek arról, hogy a jó öreg Bobby, vagy – ahogy ő maga alkalomadtán hívta – Bobby pajtás,
