– Olyan szép vagy, mint egy márványszobor!
– Csak éppen nem vagyok olyan hideg –mondta Dita és máris felforrósodva simult a férfi karjaiba.
Szinte rázuhantak az ágyra. Gregory teljesen megvadult ilyenkor, olyan fékezhetetlen szenvedéllyel ölelte, de közben mégis gyöngéd tudott lenni, mindig kivárta a megfelelő pillanatot… Dita kélyes sikolyát, akkor már tudta, hogy a gyönyör csúcspontját együtt érik el, egyszerre…
Utána még sokáig feküdtek összetapadva, zsibbadtan, majdnem elaléltam Gregory apró, kis gyöngéd csókokkal becézte az arcát, a nyakát, simogatta a haját.
– Istennő vagy! – suttogta rekedten. – Az én Istennőm!
Mikor felocsúdtak a kábulatból, és Dita már rendbe hozta magát a fürdőszobában, ahol ott voltak a szépítőszerei, sőt egy pongyolát is tartott itt – akkor megkérdezte, am
