– Ez most valami tréfa, ugye? – veszi lejjebb a futópadon a sebességet Nóra.
Két napig nem mondtam el neki Gábor húzását, de most, hogy együtt edzünk, kitálaltam.
– Nem volt vicces. Padlót fogtam.
– Ne haragudj, de az eszem komolyan megáll a férjeden!
– A volt férjem.
– Jó, a volt férjeden. A pofám leszakad! De ha az enyém le is szakad, a lényeg, hogy az övén viszont vastag bőr van.
– Mindegy… Szóval úgy történt, ahogy mondtam. Danival szépen leépítettük, azt hiszem, megértette. Ráadásul olyan sértett volt, hogy büszkeségből biztos tartja majd magát. És nagy valószínűséggel a házat sem hozza fel többet.
Nóra kikapcsolja a gépet, én pedig sétára veszem. Leugrik a szalagról, majd megtámaszkodik mellettem.
– Egy. Gábor egy kereskedő. Soha! Soha nem adja fel. De ezt neked jobban kéne t
