XI.
Október 15.
Október 15.Estefelé érkeztem vissza Balatonszéplakra. Már messziről láttam, hogy vendégek ülnek a verandánkon.
Egy öreg hölgy, aki nagymamának volt a barátnője és Ferdinánd bácsi, a szomszédból. Anyu biztosan nagyon unta őket, de sokkal udvariasabb volt, minthogy ezt valaha mutassa.
Sanyi persze nem volt sehol. Újabban mindég a yacht clubba ment.
– Végre itthon vagy! – mondta anyu, miközben megcsókolt.
– Rettenetes hőség lehetett Pesten! – jegyezte meg Ferdinánd bácsi.
– Milyen nyúzottan nézel ki kisfiam! Mit csináltatok egész nap?
Mit válaszolhattam volna erre… Csak azt, hogy tanultunk, éjjel nappal, készültünk a pótvizsgára, hogy Jenő ne bukjon meg.
– Milyen önfeláldozó ez a gyerek, – mondta a vendég néni, – ahelyett hogy itt lubickolna a Balatonban, képes Pestre
