XIII.
A boldogság órái szinte repülnek, az órák csak perceknek tűnnek, a percek mámoros pillanatokká válnak, és szinte hihetetlen, hogy már el is telt a két nap…
Elérkezett a búcsúzás ideje. George-nak éjfélkor lejárt a szabadsága, és még éjfél előtt Alexandriában kellett lennie. Ezen az estén korán vacsoráztak, de nem a Semiramis teraszán, mert bármely pillanatban Arne is megérkezhetett.
Közel a hotelhez, a Nílus másik partján volt a Kit-Kat, oda mentek. Pálmás, oleanderes kerthelyiség volt ez, Kairó legdivatosabb vacsorázóhelye. A váltakozó színű neonfényben néger dzsessz játszott, de a legérdekesebb mégis a bejárata volt. Régi diadalív, amelyen elmosódott betűk hirdették, hogy:
ITT VÉGEZTE BE NAPÓLEON A PIRAMISOK CSATÁJÁT,
ITT VÉGEZTE BE NAPÓLEON A PIRAMISOK CSATÁJÁT,ANNO DOMINI 17
