A Művészeti Múzeum a Király utca sarkán éppen zárni készült. Az őrnek és a recepciósnak előadtam néhány szívhez szóló érvet, amelyeket a Széchenyi téren átrohanva lopkodtam össze. A feleségem kiállítása, mondtam, engedjék meg, hogy gyorsan körbesétáljak, különben otthon kapok a fejemre. Megenyhültek, és engedélyeztek negyedórát. A felesége már elment, mondta a recepciós, amennyiben a csinos művésznőre céloz. Mondtam, hogy igen, rá, Petrára, azzal nyomultam is befelé, ezek ketten meg kimentek az udvarra egy cigarettára.
A múzeum galériája nem volt éppen hatalmas, de kétségtelen, hogy minden alkotó számára megtiszteltetésnek számított kiállítani itt, ebben a Napóleon emlékét büszkén konzerváló épületben. Megértettem, mekkora lépés ez Petrának, micsoda helyi siker, hogy eljutott idáig, és me
