Paige
Segítettünk Allie-nek és Susanne-nak kikísérni a vendégeket és rendet rakni. Pizzát rendeltünk, mert képtelenek voltunk megenni még egy adag rakott ételt. Tele volt a hűtő a barátok és rokonok vigasztalásnak szánt ajándékaival, de már két napja egyfolytában brokkolis rizst és tonhalas tésztát ettünk. Elegünk volt, és nyugalom ereszkedett ránk, ahogy együtt ültünk az apró kerek konyhaasztal körül egy hatalmas pizzával.
– Jól vagy, anyu? – kérdezte Allie, és megtörölte a kezét egy papírtörlővel.
Susanne bólintott.
– Igen, édesem. Majd csak túléljük valahogy, nem igaz? – felelte, és megszorította a lánya kezét.
– Ahogy mindig – értett egyet Allie.
– Hol van Cannon? – kérdezte Susanne. – Ki fog hűlni az étel.
Órák óta nem láttam már Cannont – egészen pontosan a garázsbeli incidens
