16.MARTHA
Követték a katonákat, és miközben újra átvágtak a falu központján, Martha szemügyre vette a szakadék felé haladó sávot, és megint megállapította, hogy az anomália szinte egyenes rést vágott az erdőben.
Amikor odaértek egy pajta maradványaihoz, a katonák megtorpantak. Az egyik tartóoszlop úgy meredezett az ég felé, mint egy görbe ujj, mindent beterített a széna, de állattetemek nem voltak.
Marthát nyugtalanította a csönd. Egyetlen madár sem szólt.
Két katona készenlétben tartott fegyverrel állt a romok közepén.
Holt folyamatosan az óráját nézte.
– Ha nincs sugárveszély, miért olyan fontos, hogy mennyi időt töltünk itt? – kérdezte Martha.
– Szerintem Mr. Holt attól fél, hogy a szörnyeteg visszatér – felelte Harbin.
– Visszatérhet?
Holt kétségbeesettnek látszott.
– Egyelőr
