45.MARTHA
Egy nagyobb széllökés füstszagot hozott magával. Martha elnézett nyugat felé, de nem látta a lángokat, az égbolton azonban sűrű, fekete felhő kavargott fenyegetően a kisváros fölött, és egyre csak dagadt.
Hol vannak a rendőrök, a mentők és a tűzoltók?
Tölcsért formált a kezével a szája előtt, és elkiáltotta magát:
– Helló! Van itt valaki?
Sokszor előfordult, hogy nem tudott aludni éjszakánként, és olyankor mindig óvatosan felkelt, nehogy felébressze a férjét, ránézett az ikrekre, és bejárta a ház összes helyiségét. Éjszaka mindig sokkal kisebbnek tűnt az épület, egészen buborékszerű volt. Minden zaj felerősödött. Amikor elkiáltotta magát Bartonban, olyan érzése támadt, mintha az alvó házban lenne.
– Együtt kellene maradnunk – mondta Harbin.
Martha bólintott, és elindultak
