A sült bab illata, ami a kempingfőzőn lévő lábaskából áradt, felkúszott a kettes számú óvóhely falán, egészen a tetőt tartó, vastag gerendákig, azután visszaáramlott a döngölt padlóra, mintha fel akarta volna térképezni új környezetét. Tennant tudta, hogy a sült bab és az étel illata élettelen, de most élőlényként gondolt rá, mert ez elterelte a gondolatait. Ha az apja ott lett volna vele, akkor azt mondta volna neki, hogy használja az agya kreatív részét, és játékot, sőt kalandot csinált volna az egészből.
Zeke leheveredett a lábához, és időnként megcsapkodta a farkával a lány bokáját. Mióta odaértek az óvóhelyre, Tennant közelében maradt, és ragaszkodott a fizikai kontaktushoz. Ha Tennant elmozdult egy kicsit valamelyik irányba, a kutya utánakúszott, hozzápréselte magát, és halk nyüszög
