ötödik fejezetTátva marad a szám, aztán próbálok megszólalni, de nem jön ki hang a torkomon. Lélegezz, Danni! Ha nem jutok levegőhöz, nem fogom tudni elmondani, mekkora képtelenség, amit kitaláltak.
Folyamatosan nyelek, és próbálom megtölteni a tüdőmet levegővel.
– A miénk?
– A tiéd. Az övé – válaszolja Trace, és összekulcsolja a kezét a háta mögött. – És az enyém – teszi hozzá.
– Tessék?
Végigmérem a szobát, és leizzadok, amikor látom, milyen intim ez a helyzet.
– Kizárt, hogy…
– Ez csak egy szoba – mondja Cole összeráncolt homlokkal.
– Hálószoba, egyetlen ággyal – mutatok a matracra, amit most jóval kisebbnek látok, mint amikor bejöttem. – Magyarázzátok meg, mire gondoltok, nehogy téves következtetést vonjak le.
– Cole és én több lehetőséget felvázoltunk. Ha mindannyian külön há
