Lezuhant Szibéria egéből, megégve és megvakulva.
– Case, tudom, hogy ezt talán nehezére esik majd elfogadni, de maga egy tiszt. A kiképzés. Megértem. De, Case, Isten a tanúm, hogy minket elárultak.
Könnycseppek indultak lefelé a kék szempárból.
– Ezredes, kicsoda? Ki árult el minket?
– Girling tábornok. Maga talán a kódnevén ismeri. Ismeri azt az embert, akiről beszélek.
– Igen – válaszolta Case. A könnyek tovább folytak. – Azt hiszem, ismerem. Uram – tette hozzá ösztönösen. – De, uram, ezredes, mit kellene tennünk pontosan? Mármint most?
– Ezen a ponton, Case, a repülésben rejlik a kötelességünk. A szökésben. A visszavonulásban. El tudunk jutni a finn határra holnap napszálltáig. Alacsony magasságon, kézi vezérléssel. Gatyaféken csúszva. De ez csak a kezdet lesz. – A kék szemek könn
