NÉGYCase a lakásban ült, fején a dermatródákkal, és azt nézte, hogy táncolnak a porszemek a tetőablakon át beszűrődő fényben. A monitor egyik sarkában már elindult a visszaszámlálás.
A cowboyok azért nem foglalkoznak szimstimmel, gondolta, mert az alapvetően a hús játéka. Tudta, hogy az általa használt tródák és a szimstim deckből lelógó kis műanyag tiara gyakorlatilag egyformák, és hogy a cybertér mátrixa igazából az emberi szenzórium drasztikus leegyszerűsítése, legalábbis a megjelenítés szempontjából, de magában a szimstimben csak a hús bevitelének felesleges felnagyítását látta. A kereskedelmi cuccokat persze megszűrték, vagyis ha Tally Ishamnek megfájdult a feje egy szegmens közben, azt az ember nem érezte.
A monitor elcsipogta a két másodperces figyelmeztetést.
Az új kapcsoló vast
