MOLNÁRNÉ
Nem gondolom, hogy rosszul hallott, vagy más baja lett volna a fülével. A mindennap gondosan megújított vattát vélt „huzatok” ellen viselhette. Talán inkább azért, hogy kellemetlen zajoktól óvja magát vele. Sápadt arcán a könnyárkok mentén egy kissé mindig megrezzent a bőr, mikor a füléhez nyúlt. Ilyenkor mintha fanyar szomorkásán félmosolyra húzta volna a száját.
A városka főutcájában, a leányiskola drótkerítésével szemközt állt a házuk. Volt egy mindig csukott ajtajú belső szobájuk, a hálószoba, de ő egész nap a külső helyiségben ült. Fekete blúzának elejébe befűzött tűket szurkodott, nyakában centiméter, ölében olló. Alatta támlátlan, forgatható szék. Erről hol a halk járatú varrógép, hol a szabásmintákkal, kelmékkel tele asztal felé billent. A varroda-szoba kopott, sárgás fa
