Úgyhogy az új életünket átmenetinek szántam. Legfeljebb egy év. Mihelyt Smuel elég jól van, már repülünk is haza. Mihamarabb otthon leszünk a régi tel-avivi lakásunkban. Eszem ágában sem volt Európában élni, ahol nem éreztem magam biztonságban zsidóként.
Megint úgy éreztem, mintha menekült lennék. De közben nyugtatgattam magam. Hiszen senki nem akar minket összeterelni és megölni. Minden rendben lesz. Rendben kell lennie. Pontosan tudom, hol vannak a húgaim és az öcsém. Levélben tartjuk majd a kapcsolatot, néha még beszélhetünk is, bár akkoriban még nem volt könnyű interurbán telefonálni.
Klári segített jó iskolát keresni Roninak és Bilhának, ami nagyon fontos volt Smuelnek és nekem is. Kibéreltünk egy házat nem messze az övéktől Golders Greenben. A nyári szünet után Bilha és Roni hamar
