Thea
Ahogy simogatást éreztem a hajamon, dorombolni kezdtem, mint egy kiscica.
– Ramsey – suttogtam, és próbáltam kinyitni a szemem.
– Sajnálom, de csak én vagyok – mondta Nora, miközben előttem guggolt.
Pislogtam, és vártam, hogy hozzászokjon a szemem az előszoba erős fényéhez, aztán felültem. Nyöszörögtem, amikor eszembe jutott az előző este.
Nora alaposan végigmért, és megérintette a nyakam.
– Tudva, hogy egyedül voltál Ramsey-vel, örülök a sebhelyednek. Másfelől viszont hajnali három óra, és te itt alszol az előszobában, úgyhogy mégsem bontanék pezsgőt. Akarsz beszélni róla?
– Nem tudom, mint mondjak. Nagyon közel voltam. Ramsey itt volt. A maga valóságában. Nevettünk. Aztán mérges lett. Aztán nem tudta levenni rólam a kezét. Mintha a kapcsolatunk minden állomása megjelent volna
