– De olyan nehéz… Ó! – Önkéntelenül behunyta a szemét, és teste ívbe feszült a férfi alatt.
Benedict a nyakára hajolt, hogy ne lássa leplezetlen örömét. Úgy találta, a mozgás a legjobb módja, hogy másra terelje Sophie figyelmét, nehogy szételemezze a pillanatot. És mozdult. Apró mozdulatokkal, de feltartóztathatatlanul haladt beljebb, be-ki, míg el nem érte a szüzesség vékony zárját.
Megrezzent. Még sosem tette szűzzel. Mondták, hogy fáj, hogy a férfi semmit nem tehet, hogy csökkentse a nő fájdalmát, de ha gyengéden hatol be, biztosan könnyebb lesz neki.
Lenézett rá. Arca kipirult volt, lélegzése gyors. Szeme csillogó, révedő, szenvedélytől elragadtatott.
Ettől még jobban vágyra kapott. Szent ég, annyira kívánta, hogy minden csontja belesajdult.
– Lehet, hogy ez egy kicsit fáj majd
