NATHAN
– Hogy mit csináltál az autóddal? – kérdezte a bátyám teljesen ledöbbenve. Láttam rajta, hogy kételkedik az épelméjűségemben, mégis hanyagul megrántottam a vállam.
– Kölcsönadtam.
– A Chiront?
– Azt.
– Te?
– Én.
Farkasszemet néztünk, ahogy a whiskyt felém tartotta. Bontottam a szemkontaktust, elvettem tőle a poharat, és levágódtam a kanapéra.
– Miféle dologba keveredtél, mondd? Nekem ne akard bemesélni, hogy önszántadból váltál meg attól a járgánytól, amit talán még az életednél is jobban imádsz!
Elhúztam a számat.
– Talán mást még annál is jobban… – válaszoltam, és nagyot kortyoltam az italból.
Miguel a homlokát ráncolta.
– Mást… – gondolkodott el. – Egy nőről van szó?
Nem jött ki az igen a számon, de attól még válaszoltam. A bátyám jobban ismert bárkinél e földön, és
