Dénes
Lemondta! Szerdán tizenegy órakor Dalma lemondta az ebédet. Azt írta, „nyomós okom van”. Nyilván. Nyomós ok például: nem akar velem találkozni. Gondolhatnám, hogy fél a viszontlátástól, meg elemezhetném, hogy a sérült lelke bűntudattal telve gátolja abban, hogy velem jól érezze magát. Gyárthatom itt napestig az elméleteimet, hogy miért nem jön el az ebédre, de attól még vacakul érzem magam. Mégis mit gondoltam? Hogy jár nekem ez? Szerencsétlen párkapcsolataimban – abban a két relevánsban, amit fel tudok mutatni – már megszenvedtem a szerelem sötét oldalát, és ezután minden remek lesz, és Dalma lesz a jutalom? Mekkora egy lúzer vagyok! Amikor végre újra el tudnám képzelni magam valaki mellett, akkor összeakadok egy ilyen kifacsarodott élethelyzetben lévő kétgyerekes anyával, aki hall
