7.
„Istenem – gondolta Kinga később –, engem már nem tudsz megvédeni. Engem Márkus nagymama megátkozott, és érzem, hogy átka be fog teljesedni.”
A nappalok még csak elteltek valahogyan, gondolatait lekötötte a tanulás, keményen tornázott, edzett, és abban reménykedett, hogy a megerőltetéstől talán elvetéli magzatát. A néhány kilót, amit terhessége alatt magára szedett, könnyen megmagyarázta jó étvágyával, ami apja és Viktória számára is elfogadható volt. Aztán éjszaka, mikor lefeküdt, és nem jött álom a szemére, azon tűnődött, hogy milyen kövér lesz holnap vagy holnapután. Nem szabad meghíznia, mert egyre nagyobbodó hasát már nem tudná jó étvágyával megmagyarázni. Minden reggel gőzfürdőbe járt, izzasztotta magát, tornázott, hogy a magára szedett kilóit leadja. Melle is megerősödött, assz
