15.
A mutató már közeljárt a tíz órához, amikor Sziklai visszaért az osztályra. Márti már régen hazament, így van rendjén, gondolta. Fáradtnak érezte magát, leült az íróasztalához, néhány másodpercig lehunyta a szemét. Aztán átlapozta a délutáni lapokat, az egyik pletykalapban megint talált egy apját támadó írást, ami az eddig megjelent írásoknál is gyalázatosabb volt. A cikkíró annak a gyanújának adott hangot, hogy nyilván azért nem indult még eljárás a forradalom leverésében részt vevő volt politikai tiszt, a hírhedt harckocsizó párttitkár ellen, mert a fia még ma is magas beosztásban szolgál a rendőrségen, és a háttérből védi az apját. Letette a lapot, és elkeseredve azt mondta: „A rohadt anyádat, te senkiházi! A nevedet nem írtad alá. I. P. Szép és jó név. Szerencséd van, hogy nem ism
