NAPJAINKBAN
Mal
Nem mintha előre nem láttam volna, mit reagál.
Mégis megdöbbent, mert míg Rory abban az örök kérdésben úszik (vagy fuldoklik, nem tudom), hogy vajon egy bizonyos ponton túl tisztelheti-e még magát és megbocsáthat-e magának azért, amit Pipere-Pasival tett, még mindig nem szakított vele.
Most ki vagyok zárva a szobámból, Rory van bent és nem hajlandó szóba állni velem. Még érzem puncija édeskés, finom ízét a számban a csokoládéíz mellett.
Ez a helyzet abszolút nevetséges, ám erre természetesen nem mutatok rá.
Játékot csinálok belőle. Tálcán ételt teszek az ajtaja elé, mintha fogoly lenne. Időnként bekopogok és megkérdezem, hogy szüksége van-e valamire.
Rory sajnos nehéz természetű fogoly.
Már lefeküdni készülök, amikor Ryner felhív, hogy Rory és én pakoljunk össze és
