NAPJAINKBAN
Rory
– Segíthetek? – kérdezi a kislány az ajtóban. Mézédes, lágy a hangja. Gyönyörű haja van; mélybarna, de nem olyan sötét, mint az apjáé.
Az. Ő. Apja.
Lásd még: az én férjem.
Lásd még: a férfi, aki eltitkolta előlem a lánya létezését.
Ez volt az egyik első kérdésem hozzá, amikor New Yorkban találkoztunk, amikor a képembe vágta, hogy feleségül vette Kathleent.
– Vannak gyerekeid?
– Nincsenek.
Egy pillanatig sem tétovázott. Súlytalan válasz volt, mint a szép szeme mögött tátongó üresség. De ez a gyerek nem lehet senki másé. Kathleen és Mal tökéletes elegye. Hirtelen rám tör a szörnyű, bonyolult igazság. Ezt a titkot az után sem mondta el nekem, hogy feleségül vett. Az igazi családjáról sosem akart beszélni. Nem akarta, hogy tudjam.
Nem bízott bennem annyira, hogy elmo
