„Mindannyiunkat angyalok vezetnek az utunkon... Vigyáznak ránk. Láthatatlan, meleg kezükkel meggyógyítanak, megérintenek, megnyugtatnak bennünket...”
„Mindannyiunkat angyalok vezetnek az utunkon... Vigyáznak ránk. Láthatatlan, meleg kezükkel meggyógyítanak, megérintenek, megnyugtatnak bennünket...”
Gyerekként hittem az angyalokban, Istenben, meg minden ilyesmiben. Kiterjedt ír családomban Mária, Jézus és az őrangyalok mintegy a tapéta részei voltak – szinte szó szerint. A nagyszüleim ugyanis olcsó aranyozott keretes szentképeket aggattak a falakra egy villódzó piros fényű lámpácska alá, ami a Szentlelket volt hivatott szimbolizálni.
Katolikus giccs a legfinomabban...
A szüleim a katolikus hit szellemében neveltek fel bennünket. Illetve azzal a vággyal, hogy jó iskolába kerüljünk. Me
