2013DAVID
SZEPTEMBER 30.
Lenyomtam a szünet gombot. Kinéztem az ablakon, ahol lebukóban volt a nap, és hangosan, szaggatottan felsóhajtottam. Beletúrtam a hajamba, majd remegő kézzel a fehér poros zacskó után nyúltam. Összeszorítottam az öklömet körülötte, és megdörzsöltem a homlokom. Chris boldog, felszabadult hangja minden eddigi beszélgetésnél fájdalmasabbnak hatott.
Képtelen voltam összerakni magamban, hogy mi történt. Mi ment tönkre mégis véglegesen? Nekem is voltak ugyan rossz és jó periódusok az életemben, de úgy éreztem, mintha mindig a rossz felé húztam volna. De Chris élete teljesen más volt. Eljegyzés, lakás, menő munka huszonhét éves korára. Én huszonnyolc évesen még egy szar autót sem tudtam felmutatni, nem mintha nagy szükségem lett volna rá New Yorkban.
Ellazítottam a ke
