2013DAVID
SZEPTEMBER 17.
Felkeltem az ágyból, ahol a testvérem szavait hallgattam a laptopon. Szigorúan fülhallgatón keresztül tettem ezt, miközben bámultam a repedéseket a gyerekkori szobám plafonján.
Lassan az ablak elé léptem, hangosan fújtam ki a levegőt. A mellkasom továbbra is szorított. Az üvegben láttam visszatükröződő arcomat. A félhomályban a karikák még sötétebbnek tűntek világos szemem alatt. Hajnali négy körül lehetett, de egyáltalán nem éreztem úgy, hogy képes leszek elaludni. A sejtjeim mélyébe itta magát a ház fájdalmas ridegsége, amitől folyamatosan dideregtem.
Felvettem a cigimet az íróasztalomról, és rágyújtottam. A tűz meleg fénye egy pillanatra megvilágította az arcomat. Odakint szinte teljes sötétség honolt, csak a hold ezüstös fénye vonta be a hátsó kertet, furcs
