Régebben
– Van nálam valami, amire szükséged lehet.
Az ő hangja!
Felkaptam a fejemet és körülnéztem, attól tartva, hogy hallucinálok, de nem. Ez valóság volt.
Lincoln Riscoff ott állt Havalinék mosdójában, és a kezében lóbálta a cipőmet, miközben én négykézláb súroltam a padlót.
Remek. Micsoda jelenet! Tiszta Hamupipőke! A herceg megjelenik a cipellővel, és láss csodát, pont a kis szolgálólányra jó.
A kedvenc cipőm ott lebegett az orrom előtt, de én makacsul a járólapot bámultam.
Nem veszek tudomást róla. Nem adom meg neki ezt az örömet.
És nem akarok arra gondolni, hogy bizsergett a csókjától a szám.
– Whitney…
– Hagyjál békén! – A megaláztatástól alig tudtam megszólalni. Nem szégyelltem a takarítást, becsületes munka volt, nekem pedig szükségem volt a pénzre, mert le akartam lé
