CHARLES DU BOS
I
ILegkedvesebb franciám az írók között, akihez Denis de Rougemont vitt el, s aki először La Celle-Saint-Cloud-ban fogadott, ahol az időjárás ellen védve Du Bos dolgozgatni szokott, s vendégeket is fogadott jó időben. Ott láttam utoljára is 39-ben, s amikor visszatérhettem Párizsba, az özvegyet leányával, cseh származású író vejével és unokáival a Notre-Dame mögött egy régi házban találtam, ahol az egykori fényűzésnek már a nyoma sem látszott, az özvegy viszont, az ő dédelgetett (olvashatatlan szó)-je, egész életét férje emlékének szentelve, kéziratait rendezte sajtó alá, levelezését és naplóját állította össze, s közben a barátokat is fogadta, akik megható hűséggel ragaszkodtak Charlie emlékéhez. Az özvegy büszkén és természetesen viselte sorsát, leánya kis könyvkeresked
