LENINGRÁD
November, 1962
November, 1962 Semmit sem láttam a városból, éjjel érkeztem, esett inkább, mint havazott, hosszú, széles utcák, sokáig épültek, a Nyevszkij Proszpekt eleven, sok fénnyel, paloták, üzletek, kinók, mindez elmosódva, mintegy vattázva. Csak később tudom meg, hogy az Ulica Ligorszkaján lakom, a Moszkva pályaudvarral szemben, közel a Nyevszkij Proszpekthez.
Az egyetemen megismertem Rajzov professzort, a dékánt, aki átad Madame Tatjána Georgevna Satiszovának (örmény?). Ő már többször volt Franciaországban, foglalkozik La Bruyère-rel és La Rochefoucauld-val, elkísér egy volt növendékével a városba, ahol mutatja a tereket, a nagy kerteket, mielőtt megállnánk az Orosz Művészetek Múzeumánál. Ugyanazon a téren van az egykori Michel-színház és a Philharmonia, a tér közepén
