MOST: ASTRID– Fantasztikus! – mondom, miközben hitetlenkedve bámulom a halvány kőfalakat, a teret, a fényt. – Még sose láttam ilyen döbbenetes házat! Még Dániában sem!
– Valóban különleges – helyesel Camilla. – Az építész meglehetősen híres. Emlékszik még arra a tavalyi hűhóra a cornwalli ökofalu körül?
– Amikor a lakók nem voltak hajlandók elfogadni a bérleti szerződés feltételeit? Mire ő mindenkit kidobatott?
– A bérleti szerződés is elég bonyolult – mondja Camilla. – Ha tovább akar menni a dologban, akkor el kell magyaráznom.
Nézem a magasba szökkenő falakat, a lebegő lépcsőt, a hihetetlen békét és derűt. Egy ilyen helyen meggyógyulhatnék, magam mögött hagyhatnám a válás összes keserűségét és acsarkodását. – Kimondottan érdekel – hallom a hangomat.
– Helyes. Ja, és még valami. – Ca
