Mostanra szokásommá vált, hogy amikor elhaladok a vendégszoba előtt, fülelni kezdek.
Szaglászok. Tudom, hogy ezt csinálom – nem is akarom tagadni –, de nem tudok mit tenni ellene. Már egy hónapja dolgozom Garrickéknél, és még mindig nem találkoztam Wendy Garrickkel. De már hallottam bizonyos zajokat a szobából. És legalább három alkalommal résnyire kinyílt az ajtó, de még azelőtt becsapódott, mielőtt bemutatkozhattam volna neki.
Ha azt mondom, a képzeletem mára vad szárnyalásba kezdett, nem túlzok. Sok furcsaságot láttam az elmúlt években, amióta házakat takarítok. Sok rossz dolgot is. Egy időben mindig megpróbáltam orvosolni ezeket a rossz dolgokat. De már régóta nem tettem ilyesmit.
Azóta nem, hogy Enzo elment.
Ezúttal, ahogyan épp végigmegyek a folyosón, jól hallható hangok szűrődne
