2025. február 5. JoshÓvatosan rázogattam Annát, mivel az óramutató közeledett az indulás időpontjához. Nyöszörögve ébredt fel, aztán hirtelen kipattant a szeme. Riadtan nézett rám, a kezét a hasára csúsztatta.
– Valami baj van? – suttogtam, de Anna határozottan megrázta a fejét. Álmodott. Valami fontosat tudott meg, de nem akartam hallani, legalábbis akkor, abban a percben biztos nem. Előbb ki kellett jutnunk. – Enned kell, idő van.
Anna bólintott, kikelt az ágyból, és a fürdő felé vette az irányt. Én egy üveg ásványvízzel a kezemben ácsorogtam az egyik kamera előtt, és igyekeztem a lehető legtöbbet lehúzni belőle. Palástolni akartam Anna előtt, hogy kissé leittam magam. Valahogy így tűnt helyesnek. A fejfájásom azonnal elmúlt, és mintha az összes sejtem megnyugodott volna. Ritmusosan rá
