Kilométer: 51Már jártam a városban a szüleimmel, de ebben a részében még sosem fordultam meg. A lámpák távol, elszórtan helyezkedtek el. Elhaladtunk egy vízvezetékes bolt és egy használtautó-kereskedés mellett, hogy eljussunk egy üzletsorhoz, ahol egy kínai étterem, egy mosoda és egy hiteliroda volt. Mindegyik zárva volt. A zálogház piszkosfehér díszvakolattal borított épületként állt a többi között, amire kék tetőt illesztettek. A hatalmas, maszatos kirakatokba pár fakó festményt, poros gitárt és egy hintaszéket zsúfoltak egy kézzel festett felirat alá, amin jó árakat kínáltak a betérőknek. A parkoló teljesen üresen állt. A bolt bejáratához legközelebbi helyet választottuk.
– Voltál már ilyen helyen? – kérdeztem.
– Ó, persze… Még pontgyűjtő kártyám is van – forgatta a szemét Bailey.
–
